Fizettesse klímájának energiafelhasználását a Nappal! Szereltessen napelemet!
Nem divat ma már izzadni. Nem fér bele. Pedig minden korábbinál jobb kozmetikumok állnak rendelkezésünkre a kellemetlen testszagok, sőt az izzadságfoltok elleni küzdelemben. Gondoljunk bele! Egy-két szisszenéssel akár 48 órás védelmet is élvezhetünk a hőség okozta kellemetlenségek ellen. Ha tovább gondoljuk a dolgot, egy spray egyszerre történő kifújásával akár 2 hétig is szabadok lehetünk a zavaró következményektől. Tiszta haszon! 😀
De az izzadás maga… no, az probléma valóban. Erre találták ki a ‘légkondit’. Lakásba, irodába, autóba, bevásárlóközpontokba… mára gyakorlatilag nélkülözhetetlen részévé vált életünknek. De ennek (súlyos) ára van! Több szempontból is drága a kényelemnek ez az eszköze, viszont jó tudni, hogy okosan és hatékonyan csökkenthetjük a légkondicionálás árát. Ez nem csak pénzben, de bizony környezetvédelmi szempontból is értendő.
A klímahasználat valódi ára
A legfrissebb számítások szerint a klímaberendezések intenzívebb használatát igénylő hónapokban egy háztartás áramfogyasztása akár 40%-al is emelkedhet. Talán nem annyira elterjedt gyakorlat még, de a klímaberendezéseket fűtésre is lehet használni. Természetesen ez is plusz költséget fog eredményezni a villanyszámlában. Általánosságban elmondható hát, hogy a klímaberendezések használatára ráálló háztartások, irodák stabilan megnövekedett rezsiköltséggel számolhatnak. Korábban nem voltak kellően pontos statisztikák és kalkulációk annak kimutatására, hogy mekkora különbség is keletkezik egy légkondicionáló berendezést használó háztartás és egy az azt nem alkalmazó háztartás között. Mára jóval pontosabb képet láthatunk, mivel nagyon komoly adatbázis (számos technikai, földrajzi, éghajlati paraméter elemzése, illetve tendenciák modellezése révén) áll már rendelkezésre a két féle ‘típusú’ háztartás klímahasználatból (vagy éppen nem használatból) fakadó áramfogyasztásának összehasonlítására.
Ez alapján a korábban ‘saccolt’ 10% helyett esetenként akár 40%-ot is meghaladó villamos áram költségnövekedés is keletkezhet. Ez a különbség figyelmet és reakciót igényel, már csak azért is, mert – bár ez sokak által még mindig vitatott – a szemünk előtt lezajló éghajlatváltozás (hőmérséklet emelkedés és az ezzel járó következmények) további terhelésnek teszi majd ki a klímaberendezéseket, illetve minden bizonnyal jelentősen növeli majd az azokat igénybevevők számát is. Ezzel a védekező reakcióval az a baj, hogy valójában támadás. Támadás a természet egyensúlya ellen, amennyiben a légkondicionáló berendezések használata révén további jelentős környezetszennyezés történik, tovább rontva a klímahasználat kényszerét előidéző helyzetet.
A napelemesek tanácsa
Cégünk a tevékenységét maximális felelősséggel végzi. Nem csak üzleti szempontok számítanak, egyéb fontos körülményeket és következményeket is figyelembe veszünk. Ez mondatja velünk azt is, hogy – bár nem ‘klímás cég’ vagyunk, tanácsot szeretnénk adni – aki a jövőben klímaberendezést tervez vásárolni, kérjük, törekedjen arra, hogy már az R32 hűtőközeggel töltött berendezést szerezze be, ennek ugyanis nincs ózonlebontó képessége, ha a levegőbe kerül. Közismert talán, hogy a klímaberendezések egyik legártalmasabb hatása az, hogy az azokból esetlegesen szivárgó hűtőközeg tönkreteszi a Föld légköre számára kulcsfontosságú ózonréteget. ‘A sok kicsi sokra megy’ mára megtette hatását, lépnünk kell! A leginkább környezetbarát hűtőközeggel töltött klímaberendezések megvásárlása mellett további nagyon fontos és felelős lépés a már használatban lévő készülékek rendszeres szervizelése, amely a régebbi, ártalmas hűtőgázok szivárgását hivatott megakadályozni. Ha tehát régebbi típusú, ózonrétegre ártalmas hűtőközeggel töltött légkondicionáló berendezéssel rendelkezünk, ‘legalább’ rendszeresen ellenőriztessük azt, hogy elkerüljük a környezetszennyezést.
Napelemmel a ‘mumus’ ellen
És akkor végre a napelemekről! Fent azzal kezdtük, hogy igencsak érezhető rezsiköltség-növekedést eredményez egy klímaberendezés beüzemelése, használata. Ezt nem kerülhetjük el, ha a klímánkat arra és úgy használjuk, amiért megvásároltuk. Viszont lenne itt valami, amivel végső soron ravasz módon ‘másra’ háríthatjuk megemelkedő költségeinket: ‘fizettessük ki’ klímánk energiafelhasználását a Nappal, ami miatt „majd’ megsülünk, annyira melegünk van”!
Igaz, további invesztíciót igényel, de hosszú távon garantált ‘szabadulást’ eredményez, ha napelem rendszert telepíttetünk. Az is nagyon fontos, hogy ezzel megújuló, zöld energiára állhatunk át, és csökkentjük a környezetszennyezést is. Ha már van klímánk, ‘gond egy szál se’, a telepítendő napelem rendszer méretezése eleve fedni fogja a teljes elektromos áram fogyasztásunkat. Ha már van napelem rendszerünk, de csak a jövőben tervezünk klímát szereltetni, vegyük fel a kapcsolatot a ‘napelemessel’, mit kell (ha egyáltalán szükséges) tennünk, hogy napelem rendszerünk kapacitása az elektromos rendszerben új elemként megjelenő klíma fogyasztását is megfelelően ki tudja szolgálni. Ha pedig mindkettőt majd csak a jövőben szándékozunk rendszerbe állítani, jön a ‘forintos kérdés’: melyiket előbb? Már amennyiben arra nincs mód, hogy a fejlesztés során a két rendszer egy időben kerüljön telepítésre. Érthető, ez nem mindenhol oldható meg egy menetben. Viszont a döntésnél komolyan érdemes elgondolkodni: klíma vagy napelem? Melyik legyen előbb? Mi nem csak magunk miatt javasoljuk egyértelműen a napelem rendszer kiépítésének prioritását, hanem jövendőbeli ügyfeleink egyértelmű érdekei miatt is. ÉS még a természet érdekei miatt is, mivel cégünk valóban elkötelezett a környezettudatosság tekintetében. Tény, hogy óriási kényelmet jelent a rekkenő hőségben jól temperált közegben tartózkodni. Ez vitathatatlan.
De az ehhez a kényelemhez kapcsolódó plusz költség (és környezetszennyezés, mivel nem zöld energiáról van szó még) megjelenése is az. És – ahogy azt fenn is látjuk – az nem is elhanyagolható. Ámde nem ésszerűbb előbb a napelem rendszer segítségével azonnal megszabadulni a villanyszámlától, SŐT, a már előre a majdani klíma miatt szándékosan túlméretezett kapacitásból származó ‘felesleges’ elektromos energia termeléséből fakadó plusz áram a szolgáltatónak történő eladásával ‘hasznot’ termelve spórolni, majd pedig ezután belevágni a klímaberendezés telepítésébe? Ez így eleve kizárja a plusz költség rezsiben való megjelenését, hiszen a Napra ‘bíztuk’, hogy finanszírozza energiájával a teljes elektromos fogyasztásunkat, beleértve a következő lépcsőben felszerelendő klímaberendezését is. Más szavakkal: ha előbb a napelemet választjuk, magunkat hozzuk jobb anyagi helyzetbe a klímarendszer majdani telepítéséhez, bár ennek érdekében való igaz, tovább ‘kell’ izzadni.
Ki tudja!? Talán önmagában ez a tény is elég ahhoz, hogy többé ne izzadjunk le… és így ‘légkondira’ se legyen szükségünk. 🙂
Bátran keressen meg bennünket kérdéseivel, számoljuk ki együtt, hogyan hozhatja tető alá (bocsánat, fölé! 🙂 ) az ön elektromos fogyasztását kiszolgálni képes napelem rendszer kiépítését, illetve ahhoz milyen finanszírozási lehetőségek elérhetőek.
