Elmondjuk miért érdemes most lépni!
Egyre több hazai vállalkozás dönt a „zöldebbé” válás mellett, s igényeinek megfelelő saját napelemes rendszerrel csökkenti villanyszámláját és nyit a fenntarthatóság felé. Mindemellett a saját napelemes rendszer meglehetősen növeli az ingatlan értékét is. Az elhatározás nagyon is időszerű, mégis jövőbe mutató!
Több érv is szól a napelemes rendszer beruházása mellett, többek között az, hogy saját napelemes rendszerrel a vállalkozások jelentősen enyhíthetik áramfogyasztásuk költségterheit, egyúttal érdemben mérsékelve szén-dioxid-kibocsátásukat „zöldíthetik” imázsukat ügyfeleik és partnereik szemében. Mindemellett a céges naperőművek terjedését támogathatja az is, hogy a hazai társaságok egyelőre nem juthatnak zöld villamos energiához a számos országban bevált áramvásárlási megállapodásokkal (PPA), mivel az ezen igényt kiszolgálni képes (KÁT és METÁR rendszeren kívüli) naperőművek jelenleg gazdaságosan nem megvalósíthatók Magyarországon a szabályozási környezet miatt.
Hasítanak a HMKE-k
A legnagyobb ütemű bővülés a háztartási méretű kiserőművek (HMKE-k) állományában tapasztalható, itt egy év alatt kiemelkedő arányban, több mint 40 százalékkal, közel 80 MW-tal nőtt a nem természetes személyekhez köthető összesített beépített teljesítmény, amely így 2020 végén meghaladta a 276 MW-ot. A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) legutóbbi adatai alapján a tavalyi év végén több mint 16 ezer társaság, köztük jelentős arányban kkv-k rendelkeztek ilyen, legfeljebb 50 kW beépített teljesítőképességű nem engedélyköteles kiserőművel.
Az átlagos rendszerméret ebben a körben megközelíti a 17 kW-ot, vagyis jócskán meghaladja a lakossági HMKE-k valamivel 6 kW fölötti átlagos teljesítményét. (A nem természetes személyek közel 60 százaléka 10-50 kW közötti beépített teljesítményű napelemes HMKE-vel rendelkezik, ez az arány szintén növekedést jelent a megelőző év végi adatokhoz képest.)
A bővülést a lakossági szegmenshez hasonlóan a cégek esetében is a kedvező szaldó elszámolás, illetve a telepítésre elérhető, Európai Uniós pályázatok biztosította támogatások hajtják. A hírek szerint a bruttó elszámolás eredetileg 2021-re tervezett bevezetését egyelőre a támogatott céges projektekre vonatkozóan is elhalasztják az otthonfelújítási támogatással megvalósuló lakossági napelemes rendszerekhez hasonlóan. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy elmarad a szigorítás, és a vállalkozások a pályázati pénzből létesített új HMKE-k esetében is továbbra is ingyenes hálózathasználattal és évekkel rövidebb megtérüléssel számolhatnak ahhoz képest, mint ami a bruttó elszámolásban várhatóan elérhető lesz.
A „kegyelmi állapot” valamikor 2023-ban érhet véget, míg az állami támogatást nem igénybevevő cégek (és háztartások) 2023. december 31-ig szerződhetnek szaldó elszámolásban az áramhálózati cégekkel.
Támogatás nélkül is megy?
A céges napelemes beruházások finanszírozása számos konstrukció formájában megvalósulhat. A napelem-telepítő társaságok segíthetnek kiválasztani a különféle támogatási intenzitást kínáló vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatást, illetve kedvezményes hitelt kínáló, eszköz-beruházási vagy egyéb (GINOP, VEKOP, VP, PM,…) pályázatok nyújtotta lehetőségek közül a legmegfelelőbbet, teljes körű ügyintézést is vállalva. A támogatás esetleges igénybevételéről – és így magáról a beruházás elindításáról – szóló döntést alapjaiban befolyásolhatja, hogy a kisebb rendszerek esetében a pályázatokhoz kapcsolódó költségek olyan magasak is lehetnek, hogy az akár a pályázás indokoltságát is megkérdőjelezheti.
Jelenleg az a jellemző, hogy EU-s támogatás nélkül a vállalkozások nem vágnak bele ilyen beruházásba, ez a helyzet azonban változóban van.
A Hanwha Q CELLS napelemgyártó cég vállalati ügyfelekkel foglalkozó Q.PARTNER-ei arról számoltak be, hogy számos üzleti telepítés fog megvalósulni állami és vagy európai támogatás nélkül a közel jövőben, és nagyon magas az ilyen típusú ügyletek iránti érdeklődés is.
Egyelőre kevés a nagyobb napelemes rendszer
Természetesen nem csak a HMKE kategóriában üzemelnek céges napelemes rendszerek Magyarországon, de ezek állományával kapcsolatban jóval kevesebb adat áll rendelkezésre. A magyar átviteli rendszerirányító Mavir, illetve a MEKH adatai szerint 2020 végén összesen több mint 1400 MW beépített teljesítményű 50 kW és a feletti engedélyköteles, valamint nem engedélyköteles (500 kW alatti) fotovoltaikus termelő működött az országban. Ezek döntő többségét a KÁT és METÁR (, illetve KÁT-METÁR) támogatási rendszerben a közcélú hálózatba termelő, akár több tíz megawattos “kereskedelmi méretű naperőmű” teszi ki.
A cégek saját hálózati villamosenergia-fogyasztását csökkenteni hivatott kisebb naperőművek aránya iparági becslések szerint nagyságrendileg 10 százalék körül alakulhat, a 100 kW-os nagyságrendű céges rendszerek száma pedig meglehetősen alacsony lehet Magyarországon. Ezt látszik igazolni a Magyar Nemzeti Bank 2020 decemberi jelentése is (A hazai megújulóenergia-termelés finanszírozása, 2020 december), mely szerint 2020 szeptemberében a KÁT és METÁR támogatási rendszerbe tartozó kereskedelmi méretű naperőművek összesítve valamivel több, mint 1300 MW kapacitást képviseltek.
A nem HMKE kategóriájú céges napelemes rendszerek által termelt, a pillanatnyi igényen felüli, helyben nem elfogyasztott áram további sorsa két eltérő forgatókönyvet követhet. Egyrészt, a felesleg a HMKE-k esetéhez hasonlóan betáplálható a hálózatba. Az átvételi ár ilyenkor a kereskedővel kötött megállapodás függvénye, melyet nagyban befolyásolják az adott csatlakozási pont sajátosságai, illetve az elosztó kritériumai. Az ilyen betáplálós erőművek létesítéséhez építési engedély is szükséges, és egyebek mellett a hálózati beavatkozási költségeket is a termelőnek, nem pedig az elosztónak kell állnia.
Ha a termelő úgy ítéli meg, hogy egyszerűen nem éri meg neki a hálózati betáplálás feltételeit teljesíteni, dönthet úgy, hogy a visszwatt-védelem nevű műszaki megoldás alkalmazásával gátolja meg a betáplálást, megspórolva a betápláláshoz szükséges engedélyezési folyamat és kiegészitő műszaki beruházás költségeit és időigényét. Igaz, ez esetben jó adag megtermelt energia és bevétel veszhet el, de a beruházó fogyasztási görbéjének ismeretében ez a veszteség jól optimalizálható, így a költségek és az átvételi ár figyelembevételével végzett kalkuláció alapján nem ritkán ez bizonyul a gazdaságosabb útnak.
Egyre inkább megérheti
A megtérülési idő a fentieknek megfelelően számos tényezőtől – a napelemes rendszer méretétől, illetve a fogyasztástól, a villamosenergia-ártól és az igénybe vett támogatástól – függően jelentős szórást mutathat. Az egyetemes szolgáltatásban részesülő, HMKE-be beruházó kisvállalkozás támogatás nélkül, szaldó elszámolásban elvileg 10 év körüli megtérüléssel számolhat. Ám míg a lakosság számára ez megfelelő lehet, a cégek ennél jóval gyorsabb megtérülésben gondolkodnak. Ez nem csak a napelemes rendszerek létesítéséhez elérhető támogatásokkal, hanem akár azok nélkül is elérhető, és jócskán tíz év alá szorítható.
A villamos energiát piaci áron vételező cégeknek a legjobb motivációt a tarifa növekedése szolgáltathatja a napelemes beruházáshoz. Míg hosszú éveken át az volt a jellemző, hogy a piaci ár kisebb volt az egyetemes szolgáltatási árnál, mostanra fordulat állt be, és különböző okok miatt rövid távon nem is várható, hogy visszaáll a korábbi állapot.
„Jelenleg olyan fokú drágulás tapasztalható a piacon, amire korábban nem volt példa. Míg egy éve még az 50 euró körüli megawattóránkénti árak voltak jellemzőek az áramtőzsdén, most már a 80 eurós árak sem ritkák, és elemzők szerint a 100 eurós egységár sem elképzelhetetlen” – mondja Fejes Tibor, az AUDAX Renewables Kft., a magyar villamosenergia-kereskedelmi piac egyik piacvezető szereplőjének ügyvezető igazgatója. Az áramkereskedő társaság több tízezer kis és középvállalkozás, önkormányzati és nagyvállalati ügyfél ellátásáról gondoskodik.
A magas piaci villamosenergia-árak miatt így a cégeknek egyre inkább megérheti a hálózati fogyasztásukat csökkentő saját napelemes rendszert telepíttetniük. Azzal együtt is, hogy a naperőművek telepítésének költségei (nyersanyagok, komponensek, szállítás) átmenetileg emelkednek, nem kis részben a koronavírus-járvány okozta világpiaci kapacitásszűkület és ezzel egy időben jelentkező nagy kereslet miatt.
A Nemzeti Energiastratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klíma Terv által rögzített cél szerint a magyarországi napelemes kapacitásnak 2030-ig közel 6500 MW-ra, 2040-ig pedig jóval több, mint 10 000 MW-ra kell bővülnie. Noha kifejezetten erre vonatkozó külön célszám nem szerepel a stratégiai dokumentumokban, e jelentős méretű kapacitás létrehozásában a lakossági és kereskedelmi méretű naperőművek mellett a céges napelemes rendszereknek is szerepet kell vállalniuk. Az ezek létrehozását támogató, időről időre megnyíló európai uniós pályázatok több mint jelzésértékűek arra nézve, hogy mindenképpen egy, az állam által is támogatott beruházási formáról van szó.
Fotók forrása: Q CELLS
Forrás: nrgreport.com
